Posts Tagged ‘szerb’

Sokan azt állítják, hogy a magyarellenes atrocitások csak felfújt ügyek, és valójában 2002-2003 előtt nem is létezett ilyesmi. Sőt, a megjelenése is a magyar szélsőjobb térnyerésére volt válasz. Nem ezt bizonyítja a szerb STRAJKACKI ODBOR nevű zenekar “Magyar picsák, baszom az anyátok” című több mint 10 éves dala…..

1996-ban alakult a STRAJKACKI ODBOR vagyis Sztrájk Bizottság névre hallgató zenekar.  A myspacen található profiljuk szerint mind Nándorfehérváriak és Skinhead-Oi zenét játszó bandának tartják magukat.  Az ominózus lemezt amin a magyarellenes szám is elhangzik még 1998-ban rögzítették a zemuni “Rock School” stúdióban. Az albumot “Odluci Odmah!! – Pare, Slava, Moc” vagyis “Dönts azonnal!! – pénz, hírnév, erő” névre keresztelték. A szűkszavú bemutatkozásukból az is kiderül, hogy a zenekar sosem tette ki a lábát Nándorfehérvárról, és ott is csupán 6 eldugott kocsmába kaptak meghívást.  Bár 2001-ben még csak a 2. lemezüket jelentették meg -azt is ötéves fennállásuk örömére- mégis felkerültek egy nemzetközi skinhead albumra, amit akár Magyarországon is megvásárolhatunk (ITT)….

A zenekar tagjai: dobos – Milan Protic – PROTA; basszusgitár – Milos Vasic – VASKE; szólógitár – Mirko Krstic – MALI; énekes – Milos Milutinovic – CELA

Összegyűjtöttem a jómadarak arcképeit, hátha valaki összefut velük véletlen és kellene neki egy autogram:

Milos Milutinovic – CELA

Mirko Krstic – MALI

Milan Protic – PROTA

Milos Vasic – VASKE

A bicskanyitogató dal:

	Strajkacki Odbor – Mađarske Pičke, Jebem Vam Mater
	Found at Mađarske Pičke, Jebem Vam Mater on Duck.fm

A YouTube-on egy 2007-es koncertfelvételen éneklik a dalt:

A zene teljes szövegét egyszerűen nem lehet megérteni, de szerintem a refrén is bőven elég “Magyar picsák, baszom az anyátok”.

(MAGYARázat.info)

Százezreket sikkasztottak a Szerb Pravoszláv Egyház papjai. Főként a koszovói szerbeknek szánt emelt díjas SMS-ekből befolyt összegeket, de más forrásokat is megcsapoltak az egyház főbb vezetői. A pénzt többek között luxuslakásokra, sportkocsikra és saját nyugdíjalapukba fektették. A szerb egyház erkölcsi válsága már odáig fajult, hogy kedden több tucat pópa (ortodox pap) összeverekedett egymással vezetőik sikkasztási ügyei miatt. A szerb rendőrség vizsgálatot rendelt el az ügyben.

Read the rest of this entry »

A videón kanadai szerbek és zsidók demonstráltak David Irving ellen. Irving a világ egyik legismertebb és legolvasottabb történésze, a második világháború vezető személyiségeinek életrajzírója, valamint élharcosa az általa igaz történetírásnak nevezett alkotómunkáért folyó világméretű mozgalomnak. Legismertebb művei a holokauszt revizionizmussal foglalkoznak, amiért több országból kitiltották, börtönbe zárták és több tucatszor támadták már meg. Egy 1989-ben kiállított kitiltás miatt Ausztriában letartóztatták, és 2006 február 20-án három évre ítélték el, amiből 13 hónapot le is ült. „Felkelés!” címmel írt könyvet az 1956 magyar szabadságharcról már 1981-ben. Életéről pontosabban ITT.

A felvételrészlet a “Beruf Neonazi” vagyis “Foglalkozása: neonáci” című 1994-ben bemutatott dokumentumfilmből való. A filmről egyébként alig találni magyar leírásokat, és a teljes filmet sem tudtam megtalálni, aki megtudja szerezni magyarul az kérem jelezze.

A videorészletben elhangzik hogy a nácik 6 millió zsidót és 1.5 millió szerbet likvidáltak. Ezután egy könnyeivel küszködő nő mondja el a videorészletben, hogy családja nagy részét még 2 éves korában megölték a németek és az usztasák.

A táblázat szerint Titó a XX. század egyik legnagyobb mészárosa a maga 1 millió 172 ezer áldozatával.

(MAGYARázat.info)

Egy szerb/montenegrói származású amerikai lakos bérelhető zsoldos hadserege szolgáltatásait kínálja, börtönt üzemeltetne terroristák fogva tartására és önkényesen átveszi a rendőrség feladatait, mindezt a szerb állam címere alatt.

Read the rest of this entry »

Az Egyesült Nemzetek kék sapkásai, vagyis az ENSZ Védelmi Haderői (UNPROFOR) a délszláv háborúkban 38.000 fővel vettek részt. Azt a feladatot kapták, hogy nyújtsonak humanitárius segítséget a szükséget szenvedőknek és biztosítson „védett területeket”, ahol a polgároknak nem eshet bántódásuk, de elvárták tőle, hogy politikailag is semlegesek maradjanak. Ehhez képest egy kis kannás szesztől, nyársonsült hústól és szerb národnyáktól (mulatós)  azonnal felvették a szerb életérzést és a videó alapján akár már a szerb szabadcsapatokba is beregrutálódhattak.

A felvétel több erős jelenetet tartalmaz, pl ahogy az ENSZ erők sorban lökik le a “welcome drink“-jeiket, a dudáló csetnik járgány vagy a részegen erősen buzis táncot lejtő ENSZ és szerb katonák. Kihagyhatatlan videó.

felvétel elején a valaki kommentálja is az eseményeket: “Odem őrnagy,  aki a nigériai zászlóaljnak a parancsnoka, szerb szokások szerint tör a kenyérből és sóból, amely az élet szimbóluma. Ugyancsak szerb szokások szerint Odem őrnagy megkapja a….”  “És így érkeztek meg a békefenetartók Topusko-ba.” - jegyzi meg a narrátor, valamint, hogy: “ki kell emelni, hogy a békefenntartó erők háta mögött zavartalanul folytatódott az etnikai tisztogatás a nem szerb lakossággal szemben. A békefenntartó erők által felügyelt területen legkevesebb 700, többségében idős személyt öltek meg””

(MAGYARázat.info)

Az áldozatok emlékműve

Zentán minden évben február 2-án emlékeznek meg  a 1849-es véres gyertyaszentelő áldozataira a Felsővárosi temetőben. A mészárlások során elpusztult a város lakosságának egyharmada, az áldozatok fejét halomba gyűjtötték és arra készültek, hogy piramist építsenek belőlük mint ahogy Bácsföldváron vagy Szenttamáson is tették.

Read the rest of this entry »

A koszovói és albániai polgárok túlnyomó többsége támogatja a Nagy-Albánia létrehozását, minden második megkérdezett úgy véli, hogy erre hamarosan sor kerül. Ezt mutatják a Gallup közvélemény-kutatásának eredményei.
Arra a kérdésre, hogy támogatja-e Nagy-Albánia megalakítását, a koszovói megkérdezettek 74,2 százaléka igenlő választ adott. Albániában ez az arány ugyancsak igen magas: 70,5 százalék. A közvélemény-kutatásban részt vett koszovói polgárok csaknem fele, pontosabban 47,3 százaléka úgy véli, hogy erre még a közeljövőben sor kerül. Albániában 39,5 százalék jósolja a két ország közeli egyesülését.
Koszovó polgárainak elsöprő többsége, több mint 70 százaléka jónak tartja a tartomány függetlenné válását, Szerbiában csaknem ilyen arányban, pontosabban 63,8 százalékban úgy nyilatkoztak, hogy soha nem fogják elismerni Koszovó függetlenségét. Azok közül pedig, akik arra számítanak, hogy ez mégis majd bekövetkezik, legtöbben úgy vélik, hogy öt évnek kell hozzá eltelnie (9,7 százalék).
Szerbiára baráti országként leginkább Crna Gorában tekintenek (69,1 százalék). Őt követi Macedónia (54,8 százalék), majd Bosznia-Hercegovina (44,3 százalék). Legkevésbé Horvátország (6,9 százalék), Albánia (7,6 százalék) és Koszovó (3,5 százalék) tartja Szerbiát baráti országnak. Ellenségesnek pedig Koszovó (83,3 százalék), Horvátország (50,4 százalék) és Albánia (47,2 százalék). Így nyilatkoztak az említett országok polgárai a közvélemény-kutatás kérdéseire.
A Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Macedóniában és Albániában végzett ankét eredményeit a a Balkan Monitor honlapja (http://www.balkan-monitor.eu) ismerteti.

(VajMa)

Érdekes videót találtam a napokban. A buta amerikaiak az USA-ba emigrált szerbek -szerintük is hülye- karácsonyi (jan 7.) szokásain nevetnek egy show műsorban. Pedig ők is ugyanazt a szinte már vallási szertartást űzik, csak épp terrorellenes háború néven…

Ahogy az egyik riport alany elmondja, az USA-ban élő szerbek között már szinte eltűnt ez a jó otthonról hozott hagyomány és ezt próbálják most ismét feléleszteni, meg hát had tudja meg mindenki, hogy szerb karácsony van…  Jimmy Kimmel a műsorvezető elsüti még azt a “poént” is a végére, hogy a szerbek megölték a Mikulást, és a szerb hanukát valószínűleg senki sem éli túl.

(MAGYARázat.info)

A mai bejegyzés tárgyát a délvidéki olvasók nagy része valószínűleg már ismeri, de egy kis nosztalgia a közelmúltból sosem árt.

Read the rest of this entry »

A héten úgy a szerbek, mint a délvidéki magyarság is gyászolt. Újvidéken a 67  évvel ezelőtti magyar csendőrrazziára emlékeztek január 22-én egy központi rendezvényen, amit több kisebb-nagyobb mellékrendezvény is kísért, valamint január 23-án emlékeznek meg a délvidéki magyarok a Sajkásköz magyarságának utolsó és megsemmisítő eseményéről. A  zsablyai, csúrogi és mozsori magyarok otthonaikból való elűzésének 65. évfordulóján a központi megemlékezés helyszínének azonban csak magyar lélek és emlékezet adott otthont.

Január 22-i újvidéki razzia 67. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést. A Duna-parton található szoborcsoportnál a tartomány és a város illetékesein kívül számos szervezet és egyesület helyezte el a kegyelet virágait. Felszólalt Aleksandar Jovanović, a városi képviselő-testület elnöke és figyelmeztetett a fasizmus jelenlétének veszélyére. Beszédet mondott még Isak Asiel szerbiai főrabbi, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnökeiből álló, háromtagú küldöttség pedig a vajdasági kormány nevében helyezte el a kegyelet virágait. Rajtuk kívül koszorúzott még Arthur Koll izraeli nagykövet, dr. Ana Frenkel, az újvidéki zsidó község vezetője, a szerbiai Zsidó Hitközösségek Egyesületének tagjai, a Cigány Matica küldöttsége, az áldozatok utódai, az újvidéki Diákparlamentek Egyesületének küldöttsége, majd a folyamőrség hajójáról is koszorút helyeztek a Dunára. Az újvidéki razzia során a hivatalos magyar adatok szerint a honvédek és csendőrök 3309 személyt öltek meg. Mai szerb történészek adatai alapján viszont a vérengzésnek összesen 3 808 áldozata volt. Ezek közül 2 578 szerb, 1 068 zsidó, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar és 15 orosz nemzetiségű személy volt.

Január 23 viszont a délvidéki magyarság szomorú napja, amikor politikusok, képviselők, egyházi személyek, civil szervezetek, diákszövetségek a folyamőrség és külföldi képviseletek nélkül emlékezünk áldozatainkra. 65 évvel ezelőtt űzték ki otthonaikból a még életben maradt magyarokat Csúrogon, majd utána Zsablyán és Mozsoron. A “szerencséseket” munkaszolgálatra vitték, a többieket pedig a járeki vagy gajdobrai koncentrációs táborba, ahol több hónap után szabadultak (már aki túlélte).

A vérengzések még októberben kezdődtek, és szinte az egész sajkás magyarságát megsemmisítette, de jelentős mennyiségű magyar és sváb áldozata volt a vérbosszúnak délvidék szerte.

Csúrogon a holtak sírhelye leginkább a Tisza lett, vagy valamelyik tömegsír a dögkút környékén. Ezeket a feltételezhető csúrogi tömegsírokat máig sem engedték felfedni, hiszen a községnek nem maradt magyar lakossága, kik gyászolnának s emlékeznének. Talán kétezer bűnösnek minősített magyart végeztek ki a helyszínen.

Zsablyán alapos becslések szerint legkevesebb 2000-en haltak meg. Legnagyobb részüket még ott kivégezték, de nagyon sokan pusztultak éhen vagy járványban a táborokban is. A feltételezett tömegsír helyén egy izraeli befektetőcég jelenleg rekreációs központot kíván létesíteni.

Mozsoron a helyi plébánost, Köves Istvánt sem kímélték és a hívek, valamint pap nélkül maradt templomot is földig rombolták ésa fölöslegesnek minősített katolikus temetőt is felszántották.  Mozsoron az áldozatok számát hetvenkettőre teszik.

A délvidék szerte zajló szerb vérbosszú a szerb becslések szerint 20 ezer, saját becsléseink alapján 50 ezer  magyar áldozatot követelt.

Az újvidéki Duna parton felszentelt emlékmű, az úgynevezett “Racija” szoborcsoport.

Csúrogon a sintérgödörnél állított emlékmű, összetörve, felgyújtva, ledöntve, ellopva, eddig tizennégyszer.

Az újvidéki razzia és a délvidéki vérbosszú utóélete

Az Újvidéken és környékén elkövetett razzia – amely a partizán akciók leverése végett rendeltek el – jól dokumentált katonai akció volt. Ezen okból az elkövetők könnyen felelősségre vonhatók lettek a háború után. Számos katonát és tisztet ítéltek el. Valamint több vezérkari tisztet is kivégeztek, mint például Vitéz Feketehalmy Czeydner Ferenc altábornagyot, vitéz Grassy Józsefet magyar királyi vezérőrnagyot, vitéz Deák László ezredest, Szombathelyi Ferenc volt honvéd vezérkari főnököt.

Képíró Sándort, a 95 éves volt csendőrtisztet 2009-ben is kihallgatta a Nemzeti Nyomozó Iroda. A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ a körözési listáján Sanyi bácsi a 2. számú célpont. Amennyiben perbe fogják és bűnösnek találják akkor akár életfogytiglani büntetést is kaphat.

2010 februárjában precedens értékű ítélet született Szerbiában, ifjabb Forró Lajosnak sikerült rehabilitáltatnia nagyapját. A délvidéki magyar népirtás után 65 évvel. A több tízezer áldozat közül így ő lett az  első akinek a szerb állam elismerte ártatlanságát. A kivégzéseket irányító és azokat lebonyolító személyek közül senkit sem vontak felelősség alá. A tömegsírokat nem tárták fel, sok esetben helyüket sem ismerik.

Az újvidéki megemlékezés

(Teleki Júlia kutatása, Cseres Tibor – Vérbosszú Bácskában című könyve, Wikipédia és a Magyar Szó nyomán MAGYARázat.info)