Posts Tagged ‘partizánok’

A videón kanadai szerbek és zsidók demonstráltak David Irving ellen. Irving a világ egyik legismertebb és legolvasottabb történésze, a második világháború vezető személyiségeinek életrajzírója, valamint élharcosa az általa igaz történetírásnak nevezett alkotómunkáért folyó világméretű mozgalomnak. Legismertebb művei a holokauszt revizionizmussal foglalkoznak, amiért több országból kitiltották, börtönbe zárták és több tucatszor támadták már meg. Egy 1989-ben kiállított kitiltás miatt Ausztriában letartóztatták, és 2006 február 20-án három évre ítélték el, amiből 13 hónapot le is ült. „Felkelés!” címmel írt könyvet az 1956 magyar szabadságharcról már 1981-ben. Életéről pontosabban ITT.

A felvételrészlet a “Beruf Neonazi” vagyis “Foglalkozása: neonáci” című 1994-ben bemutatott dokumentumfilmből való. A filmről egyébként alig találni magyar leírásokat, és a teljes filmet sem tudtam megtalálni, aki megtudja szerezni magyarul az kérem jelezze.

A videorészletben elhangzik hogy a nácik 6 millió zsidót és 1.5 millió szerbet likvidáltak. Ezután egy könnyeivel küszködő nő mondja el a videorészletben, hogy családja nagy részét még 2 éves korában megölték a németek és az usztasák.

A táblázat szerint Titó a XX. század egyik legnagyobb mészárosa a maga 1 millió 172 ezer áldozatával.

(MAGYARázat.info)

Mert van amit nem bűn tagadni….

Read the rest of this entry »

Az Egyesült Nemzetek kék sapkásai, vagyis az ENSZ Védelmi Haderői (UNPROFOR) a délszláv háborúkban 38.000 fővel vettek részt. Azt a feladatot kapták, hogy nyújtsonak humanitárius segítséget a szükséget szenvedőknek és biztosítson „védett területeket”, ahol a polgároknak nem eshet bántódásuk, de elvárták tőle, hogy politikailag is semlegesek maradjanak. Ehhez képest egy kis kannás szesztől, nyársonsült hústól és szerb národnyáktól (mulatós)  azonnal felvették a szerb életérzést és a videó alapján akár már a szerb szabadcsapatokba is beregrutálódhattak.

A felvétel több erős jelenetet tartalmaz, pl ahogy az ENSZ erők sorban lökik le a “welcome drink“-jeiket, a dudáló csetnik járgány vagy a részegen erősen buzis táncot lejtő ENSZ és szerb katonák. Kihagyhatatlan videó.

felvétel elején a valaki kommentálja is az eseményeket: “Odem őrnagy,  aki a nigériai zászlóaljnak a parancsnoka, szerb szokások szerint tör a kenyérből és sóból, amely az élet szimbóluma. Ugyancsak szerb szokások szerint Odem őrnagy megkapja a….”  “És így érkeztek meg a békefenetartók Topusko-ba.” - jegyzi meg a narrátor, valamint, hogy: “ki kell emelni, hogy a békefenntartó erők háta mögött zavartalanul folytatódott az etnikai tisztogatás a nem szerb lakossággal szemben. A békefenntartó erők által felügyelt területen legkevesebb 700, többségében idős személyt öltek meg””

(MAGYARázat.info)

A héten úgy a szerbek, mint a délvidéki magyarság is gyászolt. Újvidéken a 67  évvel ezelőtti magyar csendőrrazziára emlékeztek január 22-én egy központi rendezvényen, amit több kisebb-nagyobb mellékrendezvény is kísért, valamint január 23-án emlékeznek meg a délvidéki magyarok a Sajkásköz magyarságának utolsó és megsemmisítő eseményéről. A  zsablyai, csúrogi és mozsori magyarok otthonaikból való elűzésének 65. évfordulóján a központi megemlékezés helyszínének azonban csak magyar lélek és emlékezet adott otthont.

Január 22-i újvidéki razzia 67. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést. A Duna-parton található szoborcsoportnál a tartomány és a város illetékesein kívül számos szervezet és egyesület helyezte el a kegyelet virágait. Felszólalt Aleksandar Jovanović, a városi képviselő-testület elnöke és figyelmeztetett a fasizmus jelenlétének veszélyére. Beszédet mondott még Isak Asiel szerbiai főrabbi, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnökeiből álló, háromtagú küldöttség pedig a vajdasági kormány nevében helyezte el a kegyelet virágait. Rajtuk kívül koszorúzott még Arthur Koll izraeli nagykövet, dr. Ana Frenkel, az újvidéki zsidó község vezetője, a szerbiai Zsidó Hitközösségek Egyesületének tagjai, a Cigány Matica küldöttsége, az áldozatok utódai, az újvidéki Diákparlamentek Egyesületének küldöttsége, majd a folyamőrség hajójáról is koszorút helyeztek a Dunára. Az újvidéki razzia során a hivatalos magyar adatok szerint a honvédek és csendőrök 3309 személyt öltek meg. Mai szerb történészek adatai alapján viszont a vérengzésnek összesen 3 808 áldozata volt. Ezek közül 2 578 szerb, 1 068 zsidó, 64 roma, 31 ruszin, 21 magyar és 15 orosz nemzetiségű személy volt.

Január 23 viszont a délvidéki magyarság szomorú napja, amikor politikusok, képviselők, egyházi személyek, civil szervezetek, diákszövetségek a folyamőrség és külföldi képviseletek nélkül emlékezünk áldozatainkra. 65 évvel ezelőtt űzték ki otthonaikból a még életben maradt magyarokat Csúrogon, majd utána Zsablyán és Mozsoron. A “szerencséseket” munkaszolgálatra vitték, a többieket pedig a járeki vagy gajdobrai koncentrációs táborba, ahol több hónap után szabadultak (már aki túlélte).

A vérengzések még októberben kezdődtek, és szinte az egész sajkás magyarságát megsemmisítette, de jelentős mennyiségű magyar és sváb áldozata volt a vérbosszúnak délvidék szerte.

Csúrogon a holtak sírhelye leginkább a Tisza lett, vagy valamelyik tömegsír a dögkút környékén. Ezeket a feltételezhető csúrogi tömegsírokat máig sem engedték felfedni, hiszen a községnek nem maradt magyar lakossága, kik gyászolnának s emlékeznének. Talán kétezer bűnösnek minősített magyart végeztek ki a helyszínen.

Zsablyán alapos becslések szerint legkevesebb 2000-en haltak meg. Legnagyobb részüket még ott kivégezték, de nagyon sokan pusztultak éhen vagy járványban a táborokban is. A feltételezett tömegsír helyén egy izraeli befektetőcég jelenleg rekreációs központot kíván létesíteni.

Mozsoron a helyi plébánost, Köves Istvánt sem kímélték és a hívek, valamint pap nélkül maradt templomot is földig rombolták ésa fölöslegesnek minősített katolikus temetőt is felszántották.  Mozsoron az áldozatok számát hetvenkettőre teszik.

A délvidék szerte zajló szerb vérbosszú a szerb becslések szerint 20 ezer, saját becsléseink alapján 50 ezer  magyar áldozatot követelt.

Az újvidéki Duna parton felszentelt emlékmű, az úgynevezett “Racija” szoborcsoport.

Csúrogon a sintérgödörnél állított emlékmű, összetörve, felgyújtva, ledöntve, ellopva, eddig tizennégyszer.

Az újvidéki razzia és a délvidéki vérbosszú utóélete

Az Újvidéken és környékén elkövetett razzia – amely a partizán akciók leverése végett rendeltek el – jól dokumentált katonai akció volt. Ezen okból az elkövetők könnyen felelősségre vonhatók lettek a háború után. Számos katonát és tisztet ítéltek el. Valamint több vezérkari tisztet is kivégeztek, mint például Vitéz Feketehalmy Czeydner Ferenc altábornagyot, vitéz Grassy Józsefet magyar királyi vezérőrnagyot, vitéz Deák László ezredest, Szombathelyi Ferenc volt honvéd vezérkari főnököt.

Képíró Sándort, a 95 éves volt csendőrtisztet 2009-ben is kihallgatta a Nemzeti Nyomozó Iroda. A jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központ a körözési listáján Sanyi bácsi a 2. számú célpont. Amennyiben perbe fogják és bűnösnek találják akkor akár életfogytiglani büntetést is kaphat.

2010 februárjában precedens értékű ítélet született Szerbiában, ifjabb Forró Lajosnak sikerült rehabilitáltatnia nagyapját. A délvidéki magyar népirtás után 65 évvel. A több tízezer áldozat közül így ő lett az  első akinek a szerb állam elismerte ártatlanságát. A kivégzéseket irányító és azokat lebonyolító személyek közül senkit sem vontak felelősség alá. A tömegsírokat nem tárták fel, sok esetben helyüket sem ismerik.

Az újvidéki megemlékezés

(Teleki Júlia kutatása, Cseres Tibor – Vérbosszú Bácskában című könyve, Wikipédia és a Magyar Szó nyomán MAGYARázat.info)

Újabb délszláv háború idején érkezett szerb menekültek leltek állandó otthonra Délvidéken

Read the rest of this entry »