Posts Tagged ‘Képek’
90 éve választották Magyarország kormányzójává Horthy Miklóst (+ soha nem látott és letölthető képes újság)
90 éve, 1920. március 1-én, hihetetlenül vészterhes idők forgatagában tette le esküjét a Magyar Alkotmányra, és vált Magyarország kormányzójává Vitéz Nagybányai Horthy Miklós.
A vesztes első világháború után, az „őszirózsás forradalomnak” becézett patkánylázadás során hatalomra került vörös horda Kun (Kohn) Bélával az élen olyan szinten tette kiszolgáltatottá az országot, hogy a román (!!!) hadsereg háborítatlanul menetelhetett Budapestig. Szövevényes tárgyalássorozat után, a győztes nagyhatalmak beleegyezésével jöhetett létre a Nemzeti Hadsereg, amelynek élén Horthy végre megkezdhette a rendcsinálást. 1919 őszén bevonult Budapestre, és ekkortól datálható a vörös rémuralom megszűnése. Különítményesei, melynek vezetői között a hős Prónay is ott volt, vasmarokkal láttak neki a rendcsinálásnak. Erre szükség is volt, hiszen az addig szabadon garázdálkodó, brutális és könyörtelen kommunista szabadcsapatok (a Lenin-fiúkról itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lenin-fiúk ) írmagját is ki kellett irtani. Módszereiket különösen az újabb kori kommunista irodalom igyekezett ördöginek beállítani, pedig – a mai nemzetveszejtő, liberális dogmákat félretéve – könnyen belátható: a korábban ártatlan, vallásos parasztembereket halálra kínzó, istentelen vörös terroristák nem is érdemeltek mást, minthogy ők is a legközelebbi diófáról csüngjenek nem sokkal azután, hogy a különítményesek markába kerültek. Fegyelemre, rendre márpedig hatalmas szükség volt.
„A földre szabadult poklot még senki sem csendesítette le azzal, hogy angyalszárnyakkal legyezgette” írta évtizedekkel később (emigrációban) Horthy Miklós.
Az országot idegen hatalmak tépték szét, a maradék országrészbe pedig özönlöttek a menekültek. Kellett valaki, aki kellő tekintéllyel és támogatottsággal bír, hogy rendet teremtsen, és az ország megtalálta ezt az embert Horthy Miklós személyében. Magyarországot mindössze húsz év alatt kivezette a mély erkölcsi és gazdasági válságból, és tette ezt olyan szellemben, hogy közben az elcsatolt részek anyaországhoz történő visszatérésének égető szükségét még baloldali politikusok sem merészelték elvitatni.
Majd bekövetkezett a második világégés…
Jöttek a hangzatos ígéretek nyugatról, hogy ha Magyarország szembeszegül az akkor még feltartóztathatatlan Német Birodalommal, a háború végén helyet kap majd a győztesek asztalánál. Itt kell megjegyeznünk: azt, hogy a nyugati ígéretek mit érnek, a magyarság saját bőrén csak ’56-ban tapasztalhatta meg, mikor a nemzet egy emberként várta a segítséget a britektől, Egyesült Államoktól, bárkitől… és hiába várta. Horthy azonban mérlegelt. Egyik oldalon a német megszállás okozta beláthatatlan emberi és anyagi veszteségek, másik oldalon pedig a felcsillanó remény, Nagy-Magyarország. Nem volt kérdéses, lépni kell. Jöttek a bécsi döntések – és visszatért Felvidék nagy része, Észak-Erdély és a Délvidék! Dúlt a háború, szinte nem volt család, aki ne várt volna levelet a frontról, és mégis… nagyszüleink ma is könnyes szemmel gondolnak vissza a „magyar időkre”, hajtogatják szét a nagy gonddal őrzött régi újságokat, amiket a „Tító alatt el köllött gyugni a palláson, mer a partizánok tán el is vittek vóna ha megtalájják”, mert néhány évig emberként élt a délvidéki parasztember, néhány évig Pesten képezhette magát a tehetős diák, néhány évre letört a szarva a sok kakaskodó dógyosnak… Ennek a kornak a kellős közepén, az Úr 1943. esztendejének elején készült ez a kiadvány, amit most megosztunk veletek. Horthy Miklós 75. születésnapja alkalmából adták ki ezt az újságot, oldalanként, nagy gonddal másoltuk be, és letölthető egyetlen (gyérebb minőségű) pdf állományként, vagy oldalanként, jó minőségű, nagyméretű kép formájában. A képeket először az interneten a MAGYARázat.infó-n tekinthetitek meg. A szabadkai Újkenyér ünnepen rögzített fotókon gombosi és doroszlói fiatalok láthatók, abban a népviseletben, amit ezek a közösségek a mai napig féltve őriznek. Ezeket a fotókat különösen ajánljuk figyelmetekbe.
1944. október 15-én véget ért a Horthy-korszak. Ma már tudjuk, mik voltak a hibák, kitörölhetetlen emlék a doni katasztrófa is, és azt is tudjuk, mi következett a háború után. Iszonyú megtorlás, ismételt elcsatolás, vörös terror, a nemzet teljes erkölcsi leépülése, december 5.
Azonban, amíg ezeket a képeket nézegetjük, képzeljük magunk elé azt a boldogabb kort, mikor a kiadvány született, csodálkozzunk rá az akkor korszerűnek számító nyomdai megoldásokra, és adózzunk tisztelettel a Kormányzó előtt is, hős eleink előtt is, és mindazok előtt, akik az ehhez hasonló emlékeket megőrizték nekünk, az utókornak.
Ez a rövid korszak volt egy negyed évszázad után az első alkalom, hogy összeborulhatott a nemzet, és ez volt azóta is az utolsó alkalom. Rajtunk, és talán unokáinkon áll, hogy ne ez maradjon az utolsó kor, amikor összeborulhatott magyar és magyar. Kellemes lapozgatást!
a PDF formátum letöltéséért kattints ide
a nagyobb felbontású képek:
fedőlap
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
6. oldal
7. oldal
8. oldal
9. oldal
10. oldal
11. oldal
12. oldal (a “poszterek”)
hátlap
(Sörfi - MAGYARázat.info)
Minden délvidéki magyar párt együtt dolgozik a HVIM-el (+képek+dokumentumok)
Mint elhíresült a szerb felsőbb politika ismét elővette a magyar szélsőséges kártyát, ezúttal a Milosevity-féle Szerb Szocialista Párt embere Ivica Dacsity, jelenlegi belügyminiszter vette fel a kesztyűt és támadt rá a Magyar Remény Mozgalomra. Ahelyett hogy megalapítanák a hágai alapszervezetüket és a háborús bűnös frakciójukat a párton belül, ő inkább a következőt nyilatkozta: -Be kellene tiltani a Magyar Remény Mozgalmat amennyiben az ultrajobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom áll mögötte. – Dacsity belügyminiszter úr emellett azt is kijelentette: “…A fent említett Mozgalom melynek tiszteletbeli elnöke Toroczkai László, programjában az országhatár megváltoztatására törekszik Szerbia és Magyarország között, mivel szerintük az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés Magyarországtól hatalmas területeket vett el, többek között a Vajdaságot is. A HVIM minden kétséget kizáróan arra törekszik, hogy Magyarország déli határa valahol Óbecse területe körül húzódjon meg. “
Tisztelt Dacsity Miniszter Úr! Amennyiben úgy gondolja, hogy minden politikai szervezetet be kell tiltania amelynek köze volt, (vagy jelenleg is van) a HVIM-hez, abban az esetben az ÖSSZES délvidéki magyar pártot meg kell szüntetnie Szerbiában.
Hisz minden egyes délvidéki magyar pártnak köze van a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz, az alábbiakban ezen kapcsolódási pontokat mutatjuk be.
qVad Rác
Egy vasárnapesti paintes alkotás, köszönet Gyurinak az ötletért. Az arc egyébként nem másé mint maga Drázá Miháilovics csetnikvezéré, akinek ez a képe szerepelt a Times magazin 1942. május 25.-ei címlapján.
Szív küldi szívnek szívesen 5. (+ képekkel és videóval frissítve)
A MAGYARázat egy régi és eddig úgy tűnik soha véget nem érő sorozatának a következő részét tesszük közzé, amely magyarellenes falfirkákat és egyéb bennünket ért atrocitásokat mutat be képekben.
Magyarokat gyalázó szerb dal 1998-ból (+képek+videó)
Sokan azt állítják, hogy a magyarellenes atrocitások csak felfújt ügyek, és valójában 2002-2003 előtt nem is létezett ilyesmi. Sőt, a megjelenése is a magyar szélsőjobb térnyerésére volt válasz. Nem ezt bizonyítja a szerb STRAJKACKI ODBOR nevű zenekar “Magyar picsák, baszom az anyátok” című több mint 10 éves dala…..
1996-ban alakult a STRAJKACKI ODBOR vagyis Sztrájk Bizottság névre hallgató zenekar. A myspacen található profiljuk szerint mind Nándorfehérváriak és Skinhead-Oi zenét játszó bandának tartják magukat. Az ominózus lemezt amin a magyarellenes szám is elhangzik még 1998-ban rögzítették a zemuni “Rock School” stúdióban. Az albumot “Odluci Odmah!! – Pare, Slava, Moc” vagyis “Dönts azonnal!! – pénz, hírnév, erő” névre keresztelték. A szűkszavú bemutatkozásukból az is kiderül, hogy a zenekar sosem tette ki a lábát Nándorfehérvárról, és ott is csupán 6 eldugott kocsmába kaptak meghívást. Bár 2001-ben még csak a 2. lemezüket jelentették meg -azt is ötéves fennállásuk örömére- mégis felkerültek egy nemzetközi skinhead albumra, amit akár Magyarországon is megvásárolhatunk (ITT)….
A zenekar tagjai: dobos – Milan Protic – PROTA; basszusgitár – Milos Vasic – VASKE; szólógitár – Mirko Krstic – MALI; énekes – Milos Milutinovic – CELA
Összegyűjtöttem a jómadarak arcképeit, hátha valaki összefut velük véletlen és kellene neki egy autogram:
Milos Milutinovic – CELA
Mirko Krstic – MALI
Milan Protic – PROTA
Milos Vasic – VASKE
A bicskanyitogató dal:
![]() |
Strajkacki Odbor – Mađarske Pičke, Jebem Vam Mater | ![]() |
![]() |
Found at Mađarske Pičke, Jebem Vam Mater on Duck.fm | ![]() |
A YouTube-on egy 2007-es koncertfelvételen éneklik a dalt:
A zene teljes szövegét egyszerűen nem lehet megérteni, de szerintem a refrén is bőven elég “Magyar picsák, baszom az anyátok”.
A szerb húsz dináros piszkos múltja
A mai bejegyzés tárgyát a délvidéki olvasók nagy része valószínűleg már ismeri, de egy kis nosztalgia a közelmúltból sosem árt.
Jaknik és papusok Kis Igyoson
Több mint két éve jelent meg ez a hirdetés, de máig egyik kedvenc délvidéki “magyar” nyelvű szórólapom.
Képrejtvény
A néhány eseménytelen nap után ismét frissül a blog. Visszarázódásképpen egy képrejtvénnyel kezdünk Koszovóból, Szerbiából, Boszniából az USA-ból és végül Magyarországról.
Keresd a képeken a hibát!
Életképek Péterrévén

Ilyen állapotban búcsúzik Péterréve helységnévtáblája azoktól, akik a 71%-ban magyar falut déli irányba, Óbecse felé haladva hagyják el (és a betonút állapota is hasonlóan romos), bár akár hihetné az ember azt is, hogy vandálok műve ez az állapot, de csupán az enyészet, a rozsda és a pénzhiány kiütközését láthatjuk. Törvény mondja ki, hogy azokon a településeken ahol 20% felett él egy kisebbség kötelező kiírni a település nevét a kisebbség nyelven is, Péterrévén ez nem érvényesül, csak a befele érkezőket köszöntő táblákon. A tábla jól mutatja a nagy szerb valóságot is, ugyan drótokkal tikkel-tákoltan fel próbálják függeszteni, de már a sarkait is a rozsda marja….

…egy szintén ma készült kép a helyi postáról (ez egyetlen bank egy hónapja bezárt), ahol épp segílyke osztás van, ezért legalább 50-60 bicikli parkol a posta épülete előtt. Odabent pedig 100-nál is több cigány préselődik össze a kis, zárt és nem szellőztethető helyen. Télen ez még kibírható de nyáron nem lennék alkalmazott…




















