Kiváló lehetőség nyílik a Szerb Köztársaságnak, hogy holnap, amikor összeül a kegyelmi tanácsa, az európai integrációra vágyó ország bebizonyíthassa elkötelezettségét az emberi jogok betartása és az elfogulatlan igazságszolgáltatás mellett. Boris Tadic elnök most megkegyelmezhet annak az öt temerini magyar fiúnak, akit azért zártak be összesen 61 évre, mert 2004-ben bántalmazta az őt a származásával provokáló szerb drogdílert. Szerbiában általában háborús bűnösöket sújtanak ilyen kemény büntetéssel.

A szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica) börtön telezsúfolva koszovói albán terroristákkal. Itt raboskodnak a temerini fiúk is (Fotó: Reuters)

Egy fotómontázs terjed az interneten, öt srácot ábrázol. A portrékból fabrikált illusztrációról egyszerű, fiatal magyar fiúk tekintenek le. Öltözékük szabadidőruha, ünnepi öltöny, utcai dzseki – a háttér égszínkék. Mintha valamelyik híres belfasti graffitit látnám magam előtt. Csakhogy ezek a srácok nem szabadságharcosok, főleg akkor nem voltak azok, amikor a fényképezőgép vakuja felvillant. Ezek a fiúk abban a pillanatban még csak nem is sejtették, milyen fordulat áll be az életükben 2004 nyarának egyik éjszakáján, s hogy rövid idő alatt saját személyes szabadságuk harcosaivá lesznek. Ők a temerini fiúk, akiket szinte semmi sem fűzött össze korábban, ma mégis van egy közös nevezőjük: 61 év. Összesen ennyit kellene rácsok mögött tölteniük azért, mert 2004. június 26. éjszakáján beléjük botlott egy temerini utcán egy Zoran Petrovic nevezetű újvidéki drogdíler, és szidalmazni kezdte őket. A fiúk a jegyzőkönyvek szerint súlyos testi sérüléseket okoztak a férfinak. A rájuk szabott büntetés példa nélkülien szigorú, a bíróság elfogultságát tükrözi. A fiatalokat az incidens után az újvidéki börtönbe szállították, ahol tizenegy hónapot töltöttek embertelen körülmények között. Ifj. Máriás István (22) tizenöt, Illés Zsolt (26) tizenhárom, Szakáll Zoltán (25) és Uracs József (29) tizenegy és fél, Horváth Árpád (19) pedig tíz év börtönbüntetést kapott. Az elsőfokú ítéletet a Legfelsőbb Bíróság másodfokon helybenhagyta.

A fiúk szülei szerint Zoran Petrovic (38) a kérdéses éjszakán már részegen és bekábítószerezve jelent meg Temerinben, miután Újvidéken verekedett. Temerin két szórakozóhelyén is incidensek sorozatát idézte elő, majd több emberbe is belekötött az utcán, így az ötök egyikébe, Szakáll Zoltánba is. Dulakodni kezdtek, a kötekedő végül a piactéri padokhoz ment, ahol Máriás Istvánt szúrta ki magának.

A történtek előtt baráti kapcsolat csak Máriás és Horváth között volt, és Szakáll és Uracs ismerte egymást. Amikor Petrovic szóváltásba keveredett Máriás Istvánnal, a hangoskodásra odament Illés Zsolt, s az egyik szülő szerint azt mondta: ,,Ha a magyarokat szidja, akkor az én nevemben is adj neki két pofont.” Petrovic ekkor már éppen arra járó kiskorú lányokat molesztált. Máriás azt követelte, hogy vonja vissza a magyarokra tett sértő kijelentéseit, ezért újabb verekedés tört ki. Már az egész társaság alkohol hatása alatt volt, amikor megérkezett barátnőjével a helyszínre – az előzményekről mit sem sejtve – Horváth Árpád. A dulakodás folyatódott, majd Máriás és Horváth elhagyta a helyszínt, s ezután feltehetőleg egy következő csoport akaszkodott össze Petrovictyal, majd pedig egy harmadik… Mindez már nem egyértelmű. Tény, hogy Petrovic egyszer csak összerogyott, de nem tudni, a verések következtében vagy a kábítószer és az alkohol hatására. Másnap a rendőrség begyűjtötte a fiúkat. Hogy miért éppen ötüket, arra nincs magyarázat.

A bíróság nem vette figyelembe, hogy a fiatalok ittasak voltak, vagy kábítószer hatása alatt álltak tettük elkövetésekor és letartóztatásukkor, holott ezt megjegyezték az őket bekísérő rendőrök is. A sértett esetében viszont figyelembe vették, hogy visszaeső kábítószer-élvező, és a kérdéses időpontban is ittas volt. Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnöke szerint „sokak számára nem kétséges, hogy Petrovic megveretése mintegy megrendelésre történt. Ellensúlyozni lehetett és kellett vele az akkor már európai botránnyá dagadni készülő délvidéki sorozatos magyarverések gyalázatos tényét. Ellensúlynak viszont akármilyen pitiáner kocsmai verekedés nem lett volna elégséges a szerb nacionalista politikai elitnek.” Az egyik fiú kijuttatott egy levelet a börtönből: „Szia apa! (…) A jobb szememre azért nem látok, mert jó párszor az éj közepén (…) kivezettek (…), és a veséimet is jól összerugdosták, meg szálltak a pofonok (…) a fejem irányába. (…) A bal szememre majdnem még a fényt se látom (…). Kérlek cselekedjetek, ameddig nem késő.”

Szerbiában általában háborús bűnösöket sújtanak olyan fokú büntetéssel, mint a temerini fiúkra kiszabott 61 esztendő. Boris Tadic államfő most enyhíthetné az igazságtalanul szigorú büntetést.

One Response to “Most léphet Boris Tadic”